Nincs is ezen mit magyarázni; Nóra síel.  

A képlet tök egyszerű, hiszen itt élünk az osztrák Alpok egyik síparadicsomában: a dolgozóm vagyis a Shuttleberg öt perc sétára van, a teraszról pedig a szemközti felvonóra látunk rá, ami mindössze 500 méterre fekszik a bejárati ajtónktól. Nem is volt hát kérdés, hogy Nórinak is síelnie kell. Gondolnánk. Mégis két hónap kellett hozzá.

Persze ez nem Nóri hibája volt. Valahogy mindig közbejött valami, plusz sokat variáltunk a felszerelés beszerzésével. A történet valahol ott kezdődik, hogy minit elástam a ház mögött, mondeó pedig a lenti kocsma mellett adta meg magát. Még december közepén kért meg Zoli, hogy járassam meg a Mini cooperét, mert ő ritkán jut le a hegyről, a kocsi meg lent áll a hidegben, hóban. El is hoztam a kulcsot, és örültem is, mert még nem vezettem minit, ki kellett próbálni. Egészen addig nem is volt vele gond, míg nem gondoltam úgy, hogy meg kellene vele fordulni a ház mögött. Azzal a lendülettel, ahogy egyesbe tettem jobbra fordultam, hogy majd én egy szépen kivitelezett „Y”-nal megfordulok – ugye rutin harmadik óra-, bent is maradtam vele a hóban. A kerekek pörögtek, majd csak az egyik, aztán egyik sem. Full elásta magát. Jó, gondoltam, majd másnap délben kiolvad, úgyis enyhe volt az idő decemberben. Minit ott hagytam a hóban, Zoli úgysem tudja meg, elmegyünk bevásárolni mondeóval – mondtam Nórinak. Le is mentünk mondeóért, ami a kocsma mellett parkolt - mini és Nóri alfája ugyanis elvette előle a helyet a ház előtt. Mondeó viszont nem indult… a nagy hidegben lemerült az aksija. Na itt már betelt a pohár, ilyen pechem nem lehet – gondoltam. Hirtelen egy rakat megoldandó probléma jött közbe, Nóri síelése máris csúszott. A szabadnapján mehetett inkább aksit venni nekem, délben pedig figyelnie kellett, kiolvadt-e már mini. Persze a mini nem olvadt ki, az aksi meg nem volt jó. Idegeskedtem is rendesen, mire Nóri felhúzta magát, és másnap megoldott mindent. Elment, kicserélte az aksit jó aksira, majd amikor hazaért egy lapáttal elkezdte kiásni minit. És amit a fejébe vesz az úgyis lesz. Mire hazaértem kint volt a mini. Persze segített neki a szomszéd belga srác, meg három orosz vendég, de a dicsőség természetesen az övé.  Megnyugodtam én is, jöhetett a sí projekt, ami így már januárra tolódott.

A legnehezebb a sportszerek beszerzése volt. Én próbáltam felkészíteni Nórit, hogy a síbakancs az a legkevésbé sem olyan, mint amikor felhúz egy cipőt, és jár benne. Elmondtam, hogy a síbakancs az amúgy egy baromi kényelmetlen dolog, egy merev műanyag, ami szorít, amiben nem lehet járni. Tudomásul vette, mégis reklamált, amikor felpróbálta az első síbakancsot. Sose fogom elfelejteni, amikor rám nézett, és azt mondta, hogy ez nem kényelmes, majd visszatette a polcra, és kijelentette, hogy na végeztünk is. Esküszöm, egyszerre lett vörös a fejem, és röhögtem tiszta szívemből. Jó, oké, halasszuk el egy időre a dolgot, ráér még síelni.

Aztán az egyik nap olyan szép idő volt, hogy felhívtam Nórit, most azonnal béreljen sícuccot, és jöjjön ki a pályára – gondoltam, ha kipróbálja, tetszeni fog neki, és felpörögnek az események, lesz hamar saját bakancs, saját léc is. Na ebből persze veszekedés lett, de legalább ott volt a pályán, lábán a bérelt felszereléssel. Pár nagy esés és kis hiszti után túl voltunk az első közös sí kalandunkon is. Nóri szinte megtanult hóekézni, ami a síelés első lépcsőfoka. Persze én is kapkodtam vele, el is felejtettem, hogy milyen nehéz kezdőként ráállni a sílécekre. A lényeg, hogy szerencsére nem sikerült elvennem a kedvét, és a dolgok is felgyorsultak. Lett szép sí meg bot, meg bakancs, pénteken pedig jön velem gyakorolni, és már látom is magam előtt, ahogy egy két hét múlva már együtt csúszunk a hegyen. Addig is a babypályán sasszézunk, óvatosan, lassan. 

És még pár ködös napos kép, Anettől. Képeslapkészítést vállal, cím és név a szerk.-ben :)

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.