Annyira szerettem volna egyszer azzal kezdeni, illetve címnek adni, hogy Drága naplóm. Na most eljött az ideje, és persze oka is van.

Sokszor költöztem már életem során, és mindvégig sikerült betartanom, hogy a legnehezebb tárgy, amit magammal vittem az egy tv volt. Egyszerűen nem vagyok hajlandó nehezet cipelni, másrészt majd oda viszek bútort, ahol otthon leszek. Immár két éve élek külföldön, de most sem vagyok hajlandó állandóra berendezkedni. Nem vagyok hajlandó a szobában vízforralót, vagy kávéfőzőt tartani, nincsen tányérom, vagy evőkészletem. Aztán most minden megváltozott. Jött egy lány, elcsavarta a fejem, végzetesen belészerettem, és egyik napról a másikra lett műanyag evőkészletem, tányérom, na meg kávéfőzőm. És akármennyire is rigolyás voltam ezekre a dolgokra, most élvezem. Mert nincs is annál jobb, mint reggel közösen az ágyban meginni a kávénkat, vagy a teraszon összebújva, ugye még mindig a hegyek ölelésében. Leírhatatlan.

Úgyhogy Drága naplóm, engedd meg, hogy most megsúgjam Neked: Szerelmes vagyok.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.