A múlt héten sajnos semmi időm nem maradt, hogy megírjam a szokásos beszámolóm, mert ugye haza kellett utaznom. Hétfőn, meló után beültem a kocsiba, este fél 11-re otthon voltam, másnap nagyim temetése, majd szerdán vissza Kleinarlba. Csütörtökön pedig már újra dolgoztam. Kicsit rosszul érintett, hogy nem a plusz szabadnapom adták oda, hanem a heti két szabadnapomat cserélgették el, hiszen úgy számoltam, hogy vasárnap szabadnapos leszek, és kicsit pihenhetek. Na mindegy, gondoltam majd túl teszem magam rajta. Aztán pénteken megkaptuk az új beosztást: betettek Spätdienstbe. Na erre valahogy nem vágytam, főleg, hogy úgy tudtuk, két ember bevállalta egész szezonra. A Spätdienst délután négy órakor kezdődik, és éjjel egyig tart. Olyanokat tesznek be, akik magabiztosan beszélik a nyelvet. Ez utóbbira azért van szükség, mert négykor megkapjuk a „céges telefont”, és a vendégek azon zaklathatnak minket, vagyis csak engem, mert a Spätdienstben egyedül kell dolgozni. Ezen felül még egy rakat melóval is jár, mert azokat a törülközőket, amiket a vendégek napközben használnak a szaunában, illetve a kinti, és benti medencénél, na azokat mind nekem kell este kimosni. Van két hatalmas, ipari mosógép, amibe beleszórok egy csomó törülközőt, majd megvárom, míg kész lesz, aztán átteszem a szárítógépbe, aztán megvárom míg az is kész lesz, majd összehajtogatom. Mindezt csinálhatom éjjel egyig. Szép mi? Ami viszont ennél is jobb, hogy a szaunában (ami inkább szauna világ, hisz kétemeletes, és hatalmas) is fel kell porszívózni, majd felmosni. Mindezt úgy, hogy az éppen kihűlő szauna is van vagy 50 fokos… Jó kis meló. Közben meg hívogat a vendég, hogy neki túl kemény az ágya, tudnék-e segíteni. És ez vár még rám a héten. Hajrá nekem!

Na de azért még mindig szeretek itt lenni, mert nagyon jó a társaság. Múlt héten elmentünk közösen kirándulni is, fogtunk Eszternek gyíkot, amit jól lefotóztunk vagy ezerszer, csináltunk közös csoportképet, söröztünk és nevettünk sokat Gáborék vagy Robiék teraszán. Mert csak azért is jó itt az élet. Én például tegnap elmentem - és most meg is iszok egy pálinkát, hogy kitaláljak egy szót arra, hogy mit is csináltam tegnap. Talán a megfelelő szó a tegnapi tevékenységemre a hegyi túrázás biciklivel, de úgy hogy a biciklit toltam. Kitaláltam ugyanis, hogy felbiciklizek a Jägersee- Tappenkarsee útvonalon. Arra azonban nem számítottam, hogy csak félútig tudok biciklivel menni, mert egy idő után már csak gyalogosan lehet felmenni. Viszont visszafordulni nem akartam, így hát toltam, vagy éppen a vállalmon vittem a bringám. Nagyjából kétezer méterre mehettem fel, és a végére csurom víz voltam, úgy megizzadtam. Útközben rengeteg túrázóval találkoztam, akik kérdőn néztek rám, hogy miért cipelem fel a bringát. Akkor még heccből mondtam, hogy azzal jövök majd le a sziklás hegyi ösvényen, nehogy már hülyének nézzenek. Aztán vettem egy nagy levegőt, és felültem a bringára. Majd sikítoztam, és kurjongattam, mert ez valami hatalmas élmény volt. Olyan helyeken jöttem le, és olyan élmény volt az egész, amit korábban még nem éltem át. Miután leértem ki is feküdtem a lenti mezőn, és csak vigyorogtam, hogy mennyire megérte két órát felfelé gyalogolni, vállamon a biciklivel. Más ezért fizet, én meg itt élhetek.

Ma túrázni mentem volna Christiannal, de reggel hétkor, mikor csörgött az ébresztőnk, inkább lefújtuk, mert esett az eső. Viszont a legjobb, hogy meg tudom majd mutatni a családomnak, hogy hol is élek, mert jönnek majd hozzám nyaralni. A szálloda dolgozók ugyanis hatalmas kedvezményt kapnak, így a családtagjaik a szobaárak töredékéért szállhatnak meg itt. Persze négy főre egy hétre még így is csinos lesz az összeg, de ha azt vesszük, hogy ilyen lehetőség nem gyakran adódik, akkor mindenképpen ki kell használni. Mert ugye itt azért olyan szolgáltatás jár a vendégeknek, hogy garantált a kényeztetés. Úgyhogy várom már nagyon, hogy jöjjenek, és együtt szaunázhassunk, vagy csobbanjunk egyet a kinti medencében. 

Este pedig lesz egy külön poszt, csak fotókkal, mert most összegyűlt pár :-)

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.